Lurzuria történelme

Az időpontok azt jelzik, hogy hány évvel az Irgalmatlan Rend eseményei előtt történtek a leírt dolgok. Az itt összegyűjtött információt Lurzuria legműveltebb lakói ismerhetik, de egy átlagos vadász valószínűleg csak homályos legendákat hallott a régi uralkodókról és háborúikról.

• 1000 körül Egy távoli vidéken, Lurzuria földjeitől délkeletre felbukkan a „Sárkányok Fia”, aki gyógyítóként tevékenykedik és az örök ifjúság titkait kutatja.

• 900 körül Attudvan királya olyan gyógyítót keres, aki visszaadhatja a fiatalságát; az alattvalói kiderítik, hogy a Sárkányok Fia már száz éve tevékenykedik, és a király elé hurcolják a titokzatos gyógyítót. A Sárkányok Fia az erőszakos „meghívás” után megfiatalítja a királyt.

• 850 körül Attudvan királyának a leszármazottai föllázadnak az örök uralomról álmodozó apjuk ellen; a véres háborúban az ország meggyengül, a Sárkányok Fia pedig egyre nagyobb befolyást szerez.

• 800 körül Attudvan királya fokozatosan egyre kevesebben mutatkozik a nyilvánosság előtt és teljesen „eltűnik”. A Sárkányok Fia egyre nyíltabban irányítja az országot és végül felveszi az „Örök Császár” megnevezést. Megjelennek a sárkány-papok, akik a véres emberáldozatoktól kezdve a bürokráciáig változatos eszközökkel szolgálják a császárt.

• 700 körül Az Attudvan Birodalom istenként tisztelt ura folyamatosan bővíti a stabil és virágzó, de kíméletlen eszközöket használó birodalmát. A birodalom dél felől terjeszkedve eléri azt a folyót, aminek a Sárkányvíz nevet adják és megalapítják a torkolatánák Kearen kikötővárosát.

• 650 körül Lurzuria lakóinak a távoli ősei megérkeznek kelet felől (Svitmár északi része, Farkas-dombok) és Zigor környékén megtelepedve fosztogató portyákkal fenyegetik Kearen tartományt.

• 600 körül Az Örök Császár első látogatása: seregeivel legyőzi a lurzur törzseket és megalapítja Zigor erődjét. A lurzur törzsek egy része behódol, a többiek észak felé, a jelenkori Koronabirtok területére húzódnak.

• 566 Az égi hatalmat hordozó Bölcs Gotzon próféta összetűzésbe kerül a sárkány-papokkal, így néhány tanítványával együtt a birodalom központi részéből Zigor vidékére száműzik.

• 550 körül A Birodalom elfoglalja a Délvidék nyugati felét, megalapítja Óbányát és elkezdi az ezüst kitermelését. Zigor meggazdagszik, várossá fejlődik és különálló tartomány székhelye lesz. A szabad lurzur törzsek megtelepszenek a Folyóközben is, állatokat tenyésztenek és kereskednek a birodalommal. A Nagy Folyótól északra Jursar, egy tetemparti hadúr egyesíti a törzseket és fejedelemnek nevezi magát.

• 525 Bölcs Gotzon meghal. Tanítványai ötvözik a gondolatait a lurzur villámhívók hagyományaival és a déli hágóktól a Nagy Folyóig hirdetik az egek dicsőségét.

• 510 Gilaros fejedelem, Jursar fia a tengeri szörnyetegeket tisztelő papokkal és élőhalottakkal megerősített seregeivel elfoglalja a Torokföldeket (ahol idáig a Vashegyek lakóinak a rokonai éltek) és feldúlja a Folyóközben élő lurzur törzsek településeit.

• 500 körül A lurzur törzsek fosztogatni kezdik Zigor vidékét, de kezdeti sikerek után súlyos vereséget szenvednek. A birodalom meghódítja a belső dombvidéket és felépíti Sastorony erődjét.

• 482, 477 Sárkánytorok és Vaskarom felépül a további lurzur támadások megfékezésére.

• 475 Jeir fejedelem, Gilaros fia rendszeres fosztogató portyákat indít a Torokföldekről és a Nagy Folyón keresztül. Emiatt a lurzur törzsek meggyengülnek és hátrányba kerülnek a birodalommal szemben, de fokozatosan egységes néppél kovácsolódnak.

• 451−443 Vasas Szent Ulfeus prédikál a Nagy Folyótól északra, míg végül Jeir fejedelem trónja előtt mártírhalált hal.

• 440 A Nagy Folyótól északra a Fehér Úrnő, Jeir fejedelem egyik lánya fellázad a pogány papság ellen és állavallássá teszi Ulfeus tanításait. Az úrnő az egektől kapott rendkívüli hatalommal legyőzi az élőhalottak hordáját, de az ország teljes megtisztítása ezután még jópár év véres küzdelmet igényel.

• 437−435 Oktrik fejedelem egyesíti a lurzur népet, legyőzi a Vashegyek őslakóit, majd elfoglalja Vaskarom várát a Birodalomtól. (Oktrik örököseinek a családfája az oldal alján található.)

• 433 Oktrik hónapokon át ostromolja Sastorony várát, de a Torokföldekről élőhalottak és romlott északföldiek törnek be az országba, így visszavonja a seregeit.

• 430 Az Örök Császár második látogatása: seregeivel felvonul Vaskarom ellen, ahol tárgyalásokba bocsátkozik Oktrik fejedelemmel. A tárgyalás eredményeként a Birodalom harc nélkül visszakapja Vaskarom várát, az Örök Császár pedig királyi címet („Lurzuria királya”) és fiatalító kezelést ad a fejedelemnek (aki ekkor 57 éves). (A kezelés rendkívül hatékony és kivételes ajándék – a birodalom magas rangú hivatalnokai nagyon irigykednek.)

• 425 körül A Jaxholn-félsziget területén megalakul a Vasas Szent Ulfeusról elnevezett vadász-testvériség.

• 423 A Fehér Úrnő fia, Jámbor Nevdan nagykorúvá válik (16 éves) és megkapja az északföldi trónt. A rendkívüli hatalommal megáldott úrnő ezután eltűnik: a legenda szerint lángoló szárnyakkal felszállt az egekbe. Rengeteget mesélnek arról, hogy a Fehér Úrnő itt-ott visszatért rövid időre, hogy segítse a fiát vagy későbbi leszármazottait, némelyik történet akár igaz is lehet.

• 420 A Birodalom távoli, déli vidékein rendkívül elszaporodnak a vámpírok. Az élőhalott veszedelem miatt Örök Császár elrendeli, hogy az égi hatalom követőinek minden tizenkettedik tanítványt harcba kell küldeni a vámpírok ellen.

• 415 Oktrik unokája, Erkangar herceg fellázad a nagyapja ellen, aki ekkor már 92 éves, de még mindig fiatal férfinek tűnik a császár egyedi varázslatának köszönhetően. A herceg a papság támogatásával megszerzi a trónt; az elvarázsolt király a legendák szerint tovább él a Birodalomban.

• 406 Erkangar szétveri és a mocsarakba űzi a Torokföldek pogány lakóit; majd Lurzuria királyságához csatolja a területet.

• 400 körül Zigor tartományban egyre népszerűbbekké válnak Bölcs Gotzon tanításai és az égi hatalmat használó papok; elkezdik használni a „Szent Város” nevet. A Birodalom elfoglalja Urre-Hartea szigetét, miután megtudja, hogy a pásztor-törzsek sivár legelői alatt nemesfémek lapulnak.

• 376 Jámbor Nevdan északföldi fejedelem meghal 63 éves korában; gyermekei és unokái felosztják egymás között az országot.

• 365 Erkangar király meghal 77 éves korában, fia, Himilher uralkodik utána. A legendák szerint az öreg király sok fiatalító praktikát kipróbált (amelyektől kihullott a haja és az utolsó években megfeketedett a bőre); de odáig sosem alacsonyodott, hogy az Örök Császártól kérjen olyan „áldást”, amilyet a nagyapja hordozott.

• 350 Sólyomföld felől támadások sújtják a Folyóközt (ezek még nem Sólyomföld jelenlegi lakói, hanem egy korábbi nomád nép, akik Lurzuria lakóihoz hasonló nyelvet beszéltek). I. Himilher király is elesik egy csatában, de a fia, II. Himilher király büntetőhadjáratot indít és adófizetésre kényszeríti a nomádokat.

• 343 A birodalom vesztésre áll a vámpírok ellen, így már minden ötödik égi hatalmat használó papot harcba akarnak hívni. Zigor tartomány népe lázadozik a rendelet ellen.

• 342 Itzal, Zigor helytartója a megtorolja a lázongást és kivégeztet vagy a vámpírok elleni küzdelembe hurcoltat mindenkit, aki égi hatalmat használ. A papság egy része elmenekül Lurzuria, a Farkas-dombok törzsei vagy a Délvidék keleti, ekkor még független része felé.

• 341 Itzal helytartó fia, Szent Kullan a sárkány-papok ellen fordul, és átveszi a hatalmat Zigorban, valamint Sastorony és Sárkánytorok erődjeiben. Itzal a bányavárosok felé menekül, de megölik – így a császári krónikák Apagyilkos Kullan lázadásáról írnak.

• 340 Szent Kullan fanatikus hívők seregével bevonul a bányavárosokba és így be tudja fizetni a tartomány adóit a császár felé. Az Örök Császár ennek ellenére is új helytartót jelöl ki helyette, de Kullan elűzi a császár jelöltjét és felveszi az „egek helytartója” címet. Lurzuria seregei a zűrzavart kihasználva elfoglalják Vaskarom erődjét, ahol még a sárkány-papok kezében volt a hatalom.

• 339 Kullan feleségül veszi II. Himilher király húgát, Kunidana hercegnőt és nászajándékként visszakapja Vaskarom feldúlt erődjét. Zigor visszaveri a szomszédos tartományok helytartóinak a támadásait.

• 338 Az Örök Császár harmadik látogatása: hadsereggel jön Zigor ellen, ahol Kullan szent harcosait Himilher seregei és az északi fejedelemségekből hívott zsoldosok is támogatják. A birodalmi erők alulmaradnak a csatában, de a császár és a vele tartó sárkány-papok szörnyű járványok eresztenek szabadon. Himilher király is megbetegszik és meghal, Kullan égi helytartó pedig ráveszi a földjein tartózkodó lurzur nemességet, hogy az ő feleségét válasszák királynőnek és ezzel egyesítsék a két országot.

• 337 Megszületik Kullan és Kunidana fia, majd nem sokkal később Kunidana királynő belehal egy gyors lefolyású betegségbe. Kullan kihirdeti, hogy a felesége halálát a sárkány-papok mérge vagy átka okozta; az újszülött Frodrik herceg nevében pedig Lurzuria földjein is uralkodni akar. Kunidana öccse (Eristan) fellázad a Vashegyek között, de legyőzik, elfogják és kolostorba zárják.

• 335 A sárkányok éve: szörnyek serege úszik fel a folyón egészen Zigor városáig, ahol a tengeri sárkánykígyók elsüllyesztenek minden vízi alkalmatosságot, a kisebb szörnyek pedig éjszakánként betörnek a városba gyilkolni és pusztítani.

• 333 A császár követei békét kötnek és lemondanak Zigor tartományról, mert a birodalom erejét továbbra is leköti a vámpírok elleni küzdelem. A békeszerződés fejében Lurzuria ezer papból és kétezer kísérőből álló sereggel támogatja a császárt a vámpírok elleni küzdelemben. A papok jórészt önkéntes fanatikusok, de közöttük van néhány vallási vezető, akik szembementek a király akaratával. A seregből csupán néhány hírmondó tér vissza.

• 332 Kullan bányamérnököket hív, akik Sárkányvíz folyót folyót lezárják a harminchárom lyukú Sárkányfogó híddal és mellette elkezdik felépíteni Szigonyvár erődjét.

• 331 Néhány népszerű vallási vezető zsarnoknak nevezi Kullan királyt, majd a jelenkori Hegyvidék Hercegség területére menekülnek, amit akkor Lurzuriával rokon, de független és Svitmár befolyása alatt álló pásztor-törzsek uraltak. Kullan seregekkel vonul ellenük, de egy szűk szurdokban csapdába csalják és magát az uralkodót is megölik (bár egyesek szerint egy áruló eretnek végzett vele, mások szerint pedig a szent király az egekbe emelkedett…).

• 330−125 A Jámbor Királyok kora: a kiskorú Frodrik király és örökösei csak ceremoniális szereppel bírnak, miközben a Zigori Zsinat kormányozza az országot.

• 320 körül Befejeződik a Délvidék meghódítása, elkezdik Újbányánál termelni az aranyat és ezüstöt.

• 300 körül Kearen birodalmi helytartója hadakat indít Zigor ellen, amit északföldről és Svitmár vidékeiről bérelt zsoldosok segítségével visszavernek. Nem sokkal ezután Kearen vidéke a vámpírok befolyása alá kerül, ami elvágja Lurzuria országát a császári hadaktól. (A Zsinat rengeteget prédikál a förtelmes élőholtak ellen, de néhány eretnek feljegyzés szerint titokban békét kötött velük.)

• 280 körül Az Attudvan Birodalom középső területein kialakul az Ezer Láng Szövetsége, ami az Örök Császár megbízásából égi hatalmat használó „halál-papokat” képez a vámpírok elleni küzdelemre.

• 260 körül Zigor aranykora, az Ezüst Út mesteri csodálatos műalkotásokkal díszítik a Szent Várost.

• 240 körül Sólyomföld területét meghódítja egy nomád horda a pusztáról. A korábbi lakosság (akik Lurzuria lakóival szövetségben álltak és rokon nyelvet beszéltek) nyugatra menekülnek, szolgasorba kerülnek vagy alulról szagolják a lócitromot.

• 219, 211 Két alkalommal is nomádok ostromolják Sastorony várát; de mindkétszer visszaverik őket.

• 200 körül A sólyomföldi horda és az alvízi fejedelem (aki akkor még Senkelt várát is uralta) szövetséget köt Folyóköz meghódítására. A Zsinat hadvezérei kudarcot vallanak; Magasvár és a Nagy Folyó vidéke az északföldieké, a tartomány többi része a lovas nomádoké lesz. Egyedül Oktheim városa marad Lurzuria része, de csak úgy, hogy a lakosság nagy adókat fizet Sólyomföld vezérének.

• 180 körül A sólyomföldi befolyás tetőpontja: az Ökrösvízen átkelve az ország szívében is portyáznak; továbbá 189-ben megostromolják Kyrberg várát (sikertelenül). Ezek után háborúskodásba keverednek az északi fejedelemségekkel, így kevésbé fenyegetik Lurzuriát.

• 170 körül Az Ezer Láng Szövetsége rengeteg papot küld harcba, fokozatosan elérhetővé válik a vámpírok elleni győzelem. Kearen tartományban a Birodalom legyőzi a vámpírokat, maradványaik a Vashegyek közé és az Átkozott Partra menekülnek. (Mondják, hogy kisebb számban a mai napig ott bujdosnak.)

• 152−141 A Termendrosi Szövetség: IV. Himilher, Lurzuria királya és Sorkunde úrnő, Agunturm császári helytartó-nője szövetkezett, hogy együttes erővel kiűzzék a Termendros vidékén hatalmaskodó vámpírokat. Ezután a fellendülő kereskedelem reményt ad arra, hogy Lurzuria békében élhet a megtisztuló Birodalom mellett.

• 130 körül A vámpírok vereséget szenvednek: elveszítik seregeiket és városaikat, de akadnak néhányan, akik elbujdosva megőrzik átkozott, élősködő „életüket”.

• 128−127 Az Ezer Láng Szövetségén belül magas rangú papi vezetők összeesküvést szőnek, hogy kitúrják a hatalomból a sárkány-papokat és/vagy megdöntsék az Örök Császár uralmát. Szent Yanamari, a Vörös Városokból származó prófétanő megalapítja a hírnök-szerzetesek rendjét, akiknek a lelkét állandó misztikus kapcsolatok láncolják egymáshoz.

• 126 A papság összeesküvése lebukik, a sárkány-papok rengeteg gyanúsítottat legyilkolnak. A próféták és vezetők közül többen Zigorba menekülnek – a legendák szerint hatalmas szent fénymadarak hordozzák őket a város határában elterülő földekig. A Zsinat elvi alapon dönt és nem adja ki az idegen papokat a császár által küldött követnek.

• 125 Az Örök Császár utolsó látogatása: a bosszúálló birodalmi seregek betörnek Lurzuria földjeire, legyőzik a zsinat által irányított hadakat és elfoglalják Zigor városát. III. Frodrik király három testvérével együtt fogságba esik és vértanúhalált hal, viszont két fiát (Isenbord és Aramund, 8 és 5 évesek) elrejtik egy félreeső kolostorba, 16 éves ifjabbik húga pedig a Vashegyek közé menekül, ahol II. Kunidana néven királynővé koronázzák.

• 125−124 Birodalom-szerte lappangó összeesküvők (gyakran a legyilkolt papok rokonai) terjesztik a hírnök-szerzetesek titkos praktikáit. Ezeken a kapcsolatokon keresztül a császár ellenségei úgy szervezkedhetnek, hogy a sárkány-papok nem tudják kifigyelni az együttműködésüket.

• 124 A sólyomföldi nomád hadak (amelyek ekkor Folyóköz jelentős részét már régóta uralják) Lurzuria megingását kihasználva hadjáratot indítanak és mélyre hatolnak a jelenkori Koronabirtok területén.

• 123 Télközép ünnepén az Ezer Láng Szövetsége összehangolt lázadást robbant ki, ami pár órán belül több tízezer sárkány-papot mészárol le; aztán pedig csőcseléket vezet a császári hadak és erődök ellen (hol több, hol kevesebb sikerrel).

• 122 II. Kunidana a Torokföldek felől hozott sereggel elűzi a Vaskarom várát ostromló birodalmi hadakat és harcba száll a nomád fosztogatók ellen.

• 120 A császári hadak elhagyják Lurzuriát (visszavonulnak Termendros felé). II. Kunidana büszkén bevonul Zigorba, de a Farkas-dombok barbár harcosai egy fiatal főnök, Fürge Vecskasz vezetésével lerohanják Ekjall vidékét és vészesen közelednek Óbánya felé.

• 119 Kunidana királynő mindenki meglepetésére házasságot köt Vecskasszal, hogy legalább az ország déli részében békét teremtsen.

• 119−117 Lurzuria seregei (kalandvágyó farkasdombi harcosokkal együtt) visszafoglalják az ország középső alföldjeit és eljutnak Oktheim városáig (amit felgyújtanak a távozó nomádok).

• 116 Orgyilkossági kísérlet Vecskasz főnök ellen, aki Zigor főterén az Öregkútba ugrik, hogy meneküljön az égi hatalommal izzó kardok elől. A láncingbe öltözött vitézt órákkal később halásszák ki (a vadon hatalma megőrizte életét); Kunidana királynő bosszúból lenyakaztat hatvannégy papot és hitszónokot.

• 115−114 Kunidana királynő kialakítja a Koronabirtokot, ahol egyházi földeket és a háborúskodásokban kihalt családok vagyonát szétosztva egységes kis birtokokat ad a seregében harcoló lovagoknak. (A vidék néhány túlélő földbirtokosa az ország más részein kap jelentős kárpótlást.)

• 113 A hírnök-szerzetesek bukása: a Birodalom régi rendjét szolgáló varázslómesterek kialakítanak egy szertartást, amivel egyetlen elfogott szerzetes lelkén keresztül az összes vele kapcsolatban álló lelket is roncsolhatják. Az Ezer Láng Szövetsége kapcsolatok híján széthullik, de ekkor már a császári bürokrácia is romokban hever.

• 111 A Farkas-dombok Kettős Tanácsa kiközösíti Vecskaszt (azzal a váddal, hogy elhagyta az ősi hagyományokat), de háború tör ki a törzsek között, amibe Kunidana királynő beavatkozik a férje oldalán és nagy létszámfölényét kihasználva felülkerekedik.

• 109 A Farkas-dombok területe Lurzuria részévé válik, de megtartja hagyományait, valamint harci szolgálattal adózik a szokványosabb kötelességek helyett.

• 107 Egy fanatikus papok által vezetett parasztsereg nyugat felől betör Lurzuria földjeire. Kunidana királynő harcedzett lovagjai szétverik őket, és elfoglalják Királyi Kapu vidékét, hogy biztosítsák az Ezer Láng Szövetsége felé eső határt.

• 105−102 Kunidana hadjáratot indít a Folyóköz felszabadítására, de előtte gazdag ajándékokkal megvesztegeti a Sólyomföldek déli részén, a Farkas-dombokkal szomszédos területeken élő nomád törzseket, hogy azok támadják hátba a törzsszövetség északi felét. A nomádok között valóban belviszály tör ki, és ezt kihasználva a királynő felépíti Vashíd várát.

• 100 körül Az Örök Császár utolsó nagyobb hadseregei vereséget szenvednek (Lurzuriától távol); magát a halhatatlan uralkodót is elpusztítják elsöprő erejű égi hatalommal. Bizonyos tartományokban változatos papi rendek kerülnek hatalomra, máshol a császár fiai és leányai próbálnak uralkodni a sárkány-papok szegényes maradékára támaszkodva.

• 99−94 Sviljorn fejedelem, Vadarna és Alvíz ura háborút indít a Folyóköz ellen. Portyázó csapatok a várat megkerülve Oktheim városáig is eljutnak, de végül Kunidana felülkerekedik és visszaveri az északföldieket.

• 93 A Sólyomföldek választott vezére behívja Lurzuria seregeit a rivális törzsek főnökei ellen.

• 91 A Sólyomföldek vezére Kunidana királynő alattvalójává válik, cserébe továbbörökítheti a hatalmát a fiára. (Korábban a vezér halála után a főnökök választották, hogy melyikük legyen az új vezér.)

• 90 körül Lurzuriától nyugatra, a Sárkányvíz alsó folyásánál megszilárdítja a hatalmát a Füstkirálynő, aki a sárkány-papok támogatását élvezi és állítólag az Örök Császár leánya.

• 87 Kunidana királynő meghal, fia, Hordolf örökli a trónt. A „farkaskölyök” jórészt az ország keleti vidékein tartózkodik és sólyomföldi szokások szerint három feleséget is választ. Az ország többi részét a zigori zsinat és a délvidék gazdag urai igazgatják.

• 85 körül Vasas Szent Ulfeus követői megjelennek Templomosföldön, ahol a Füstkirálynő szörnyei és fosztogatói gyötrik a lakosságot, az északföldiek rablóportyáit pedig csak hírből ismerhetik.

• 84 körül Erfidál hercege fellázad Svitmár királysága ellen.

• 82 Szőrös Hordolf király nagy seregeket vezet Erfidál támogatására és döntő vereséget mér Svitmár hadaira, de elesik a véres ütközetben. Halála után a zigori zsinat érvénytelennek nyilvánítja a keleti szokások szerint kötött házasságait és törvénytelennek minősíti a kiskorú gyermekeit. A trónt végül Isenbord herceg, Hordolf unokatestvére szerzi meg a délvidék vagyonára támaszkodva.

• 75 körül Isenbord király győzedelmeskedik Sólyomföldön a Hordolf gyermekeit rejtegető törzsek és a pusztai betolakodók ellen is. Hatalmának megszilárdítására templomosföldi telepeseket hoz a pusztákra és felépíti Vasököl várát Sólyomföldek délkeleti részén, egy magányos dombon.

• 72 Késes Kizor, Jöghalk várának a sámán-úrnője behódol Isenbord király előtt, hogy védelmet kapjon Svitmár hadai ellen. Néhány törzs úgy meséli, hogy Hordolf utolsó gyermekeit ekkor gyilkolták meg; de a Farkas-dombok legtöbb lakója örömmel tekint vissza arra, hogy Isenbord valóban visszaverte az ellenséget.

• 59 Isenbord király meghal rövid betegeskedés után, 68 éves korában. Legidősebb gyermeke, Habrekt herceg az égi hatalomnak szentelte életét és lemond az uralomról, így második fia, Ragivald örökli a trónt.

• 55 Ragivald király meghal gyanús körülmények között, majd Lorea királyné, Isenbord király második felesége megpróbálja a saját kiskorú fiát trónra ültetni. Habrekt herceg visszatér a Vashegyek között álló kolostorból, ahová elvonult, égi villámot hív a trónbitorló özvegy királynéra, majd a trónra ülteti öccsének a legidősebb gyermekét, Eribunga hercegnőt, aki ekkor 12 éves.

• 51 Habrekt herceg megszenteli Eribunga királynő és Újbányai Himilher (a Hegyvidék hercegének az öccse) házasságát, majd lemond a régensi szerepről és visszatér a kolostorba, hogy komolyabb dolgokról elmélkedjen.

• 45 Erinburga királynő meghal a nagy zigori dögvészben, mert azt parancsolja a gyógyítóknak, hogy inkább a könnyebben megmenthető betegeket kezeljék. Halála után szentként tisztelik, nagybátyjával együtt, aki néhány hónappal ezután szintén felszáll az örök békességbe. Az országot Erinburga férje, Himilher nagyherceg irányítja az öt éves fia, Bertrik király nevében.

• 44 Felnégyelik a Templomsföld utolsó úrnőjét (Jodvig hercegnő, a „Fekete Rózsa”), akit tiltott varázslatokkal, pogánysággal, emberáldozatokkal, kannibalizmussal, felségárulással, vérfertőzéssel, járvány terjesztésével és a Zigori Zsinat kigúnyolásával vádoltak. (A vádaknak nagyjából a fele volt megalapozott.) Az ítélet után a tartományúr jogai a Zsinatra szállnak, a király (hat éves) esküt tesz, hogy nem állít herceget templomosföld fölé.

• 42 Kaszás átjön Lurzuria földjére; az Irgalmatlan Rend megkapja a rózsakerti árvaházat.

• 40 (Itt kezdődik a Torokföldeken játszódó játékalkalmak sorozata.)

• 24 Himilher nagyherceg meghal (a Füstkirálynő orgyilkosait hibáztatják, de lehet, hogy országon belüli ellenségei végeztek vele), Bertrik király (26 éves) saját kezébe veszi az ország irányítását.

• 22 Bertrik király összeházasodik Óbányai Zurine délvidéki hercegkisasszonnyal.

• 21 Megszületik a trónörökös, akit a nagyanyja után Erinburgának neveznek.

• 18 Isenbord herceg születése.

• 0 (Itt kezdődik az Irgalmatlan Rend története.)

Lurzuria uralkodóinak a vázlatos családfája:

Az országot aktívan kormányzó királyokat narancssárga háttér, a ceremoniális szereppel bíró uralkodókat (Jámbor Királyok kora) sárga háttér jelzi. A családfa nem teljes, csak a történelmi összefoglalóban szereplő fontosabb figurákat mutatja be.