3. Fegyverek és használatuk
3.1. Közelharci fegyverek
A fegyvertípusok hatékonysága elsősorban a méretüktől függ:
| fegyver | méret | módosító | birtokolhatja |
| vadászkés | 30−45 cm | +3 KÉ | minden vadász |
| balta | 50−60 cm | +4 KÉ | aki szeretné |
| kard | 70−100 cm | +5 KÉ | hadviselés I kell |
| harci fejsze | másfél m | +6 KÉ | fejszézés kell |
| lándzsa | 2−3 m | +7 KÉ | aki szeretné |
| pajzs | 70−100 cm | +1 KÉ +2 VÉ | aki szeretné |
A vadászok számára a fegyverzet megfizethető (egy kard 30−50 pénz, bármi más ≤ 10 pénz); azonban nem mindenki akar a hátára szíjazott pajzzsal vagy kézben hurcolt hosszú fegyverrel utazgatni.
A vadászokra jellemző, hogy gyalogosan, pajzs nélkül forgatják a masszív medveölő lándzsát. Ilyenkor a lándzsa bekészíthető földre támasztott véggel, ami roham ellen védekezve +3 KÉ-t ad.
Más technikákkal pajzs mellett is használható lándzsa:
- Aki hadviselés I képességet birtokol és gyalogos pajzsfalból szurkál lándzsával, az szétosztja a küzdőértéket: csak +3 KÉ-t kap, de a közvetlen balra/jobbra álló társainak is ad +2 KÉ-t.
- Aki lovasharcban képzett és lovas-kopjaként használja a lándzsát, az rohamban +3 KÉ előnyt kap, de rokkantság okozása után elveszíti a fegyverét (megreked az ellenség testében).
Aki nem közelharcra szánt eszközt (konyhakés, dobófegyver, szerszám stb.) forgat, tompa fegyverrel (bot, bunkó) küzd, vagy a fegyver tompa végével próbálja megütni az ellenséget, arra −1 KÉ vagy nagyobb hátrány vonatkozik a hasonló méretű alapfegyverhez képest.
Az 50−60 cm körüli rövid kardok, hosszú kések és buzogányok +4 KÉ-t adnak.
3.2. Közelharci képességek
A küzdelemben komoly előnyt élveznek a nagyobb és erősebb alakok:
A vadászok jellemzően jó erőben vannak, így közöttük a termetbeli különbségek határozzák meg, hogy kinek milyen a fizikuma:
| termet | férfiak | nők | fizikum |
| (nagyjából) | körében | (ha edzett) | |
| 140−155 cm | pár % | 15 % | 0 képesség |
| 155−170 cm | 15 % | 66 % | 1 képesség |
| 170−185 cm | 66 % | 15 % | 2 képesség |
| 185−200 cm | 15 % | pár % | 3 képesség |
A „civil” nép körében a 0 fizikum átlagosnak nevezhető, a lehetséges értékek pedig −2 (törékeny nénike) és 2 (izmos kovács) között mozognak.
A fizikum III-ra épülő szokatlan képesség adhat 2 m feletti termetet és +1 KÉ-t.
Minden vadász átvészelt néhány verekedést, a komolyabb harci tudás és felszerelés viszont már képességként választható:
Andevellir világában X-XII. századi jellegű páncélzatot ismernek; aminek a viselése elemenként +1 KÉ és +1 VÉ előnyt jelent:
- A sisak többnyire nyitott (kúp + orr-vas), de láncig mellé arcot elrejtő, látóteret korlátozó vasvödör is választható.
- A tucatnyi posztórétegből varrt szívós fegyverkabát vaskos és meleg öltözék, de hidegebb időben tartósan is viselhető. (A „bőrvért” a fegyverkabát gyakori, kívülről bőrrel bevont változata.)
- Az apró vasgyűrűk ezreiből összeálló láncing a fegyverkabát felett viselve védi a törzset, csípőt és vállakat; ez nem nehezíti a szabad mozgást, de 10 kg körüli súlyával gyorsítja a kifáradást.
Minden elemet egy-egy percig tart felvenni vagy letenni; pihenés közben csak különösen veszélyes helyen viselik őket.
A páncél komoly befektetés egy vadásznak: egy-egy elem ára nagyjából 50−100 pénz körül mozoghat (szamár, tehén vagy igavonó ló ára).
A birtokolt képességszinten túlmutató idegen páncél-elemek viselése nem ad +KÉ előnyt, sőt eleinte (első nap) −1 KÉ-t jelent.
Aki hadviselés és regeneráció képességet is birtokol, az páncél helyett választhat azonos védelmet adó kivételes edzettséget is.
A válogatott testőrök és bajnokok jellegzetes fegyvere a félelmetes lendülettel forgatott harci fejsze:
A harci fejsze hosszabb és lényegesen könnyebb a lomha favágó-szerszámoknál; de mérete miatt csak gyalog, pajzs nélkül forgatható.
A birkózás és verekedés nem tud versenyezni a hosszú fegyverek hatékonyságával, de szorult helyzetekben hasznosnak bizonyulhat:
A birkózás képesség különösen fontos az alakváltók számára, akik állati testben is hasznosíthatják.
3.3. Távolsági harc
A közelharc bárkit utolérhet és gyakorlottság nélkül is alkalmas az emberölésre; a távolság küzdelem viszont különálló hivatás, amit támadó szándékkal (illetve erődítmények védelmében) alkalmaznak az erre szakosodó vitézek.
Az ilyen tudás értéke a tereptől függ: dús bozótban alig használható, nyílt mezőn csak a támadók üdvözlésére és menekülők leterítésére szolgálhat, védett magaslaton állva azonban döntő fölényt biztosít.
Emiatt ez a ravasz vadászokra jellemző, akik bátor rohamtámadások helyett inkább fondorlatos terveket szőnek, hogy aztán biztonsággal teríthessék le a veszedelmes célpontokat is.
Az íj elterjedt és hatékony távolsági fegyver, de nagy testi erőt igényel:
Kivétel: fizikum 0 mellett kiválasztható az íjászat I, de nem ad +1 CÉ-t.
Az íj egy másfél-két méteres rugalmas pálcából és az íjhúrból (erős zsineg) áll, ezeket külön szállítják. (A tartósan felhúrozott íj elgyengülne; az íjhúrt feltenni vagy levenni 10 másodperc alatt lehet.) Egy íjász jellemzően kéttucat nyílvesszőt hord, övre akasztott tegezben.
A parittya a szegény, de sok szabadidővel rendelkező hegyi pásztorok fegyvere, ami könnyen elkészíthető, de nehezen kiismerhető:
A parittya lényegében egy egy-két méteres zsineg, aminek a közepén egy szélesebbre font részbe vagy bőrdarabkába lehet beleilleszteni a szilva méretű és alakú kavicsokat. A parittya használaton kívül jól elrejthető, viszont a megperdítéséhez tágas hely kell. Egy parittyás jellemzően kéttucat lövedéket (1 kg) hord övre akasztott tarsolyban.
A számszeríj könnyen kitanulható és félelmetes erejű fegyver, de drága, kényes és sokszor csak egyetlen lövést biztosít a harc elején:
A számszeríj ormótlan és feltűnő, durván 60−80 cm-es, T alakú fegyver; amihez kéttucat rövid, vaskos nyíl tartozik (övön, tegezben). Andevellir világában csak a kezdetleges, fából ácsolt, felhúzó-szerkezet nélküli számszeríjak ismertek és azokat is csak fejlett, városias vidéken lehet 50−100 pénzért (szamár, tehén, igavonó ló ára) elkészíttetni.
Képzetlen kalandozó nem birtokolhat számszeríjat, mert az nagy befektetés és szakszerű karbantartást igényel. Egy kölcsönvett vagy zsákmányolt számszeríj használható képzetlenül is, ekkor az előkészítési időhöz +[1-6] × [1-6] másodperc adódik, a lövésre pedig nem jár +1 CÉ.
A hajítódárda a fürge portyázók fegyvere, ami felpuhítja az ellenséget vagy támadást provokálhat ki:
A hajítódárda durván másfél méteres, így egy harcos legfeljebb hármat hordoz, általában a pajzsot tartó kézben. Ha úgy hozza a helyzet, a nehezebb közelharci lándzsa is eldobható (azonos módosítókkal).
Képzetlenül is lehet használni rögtönzött dobófegyvert (ökölnyi kődarab, közelharci fegyver stb.); ez 2 másodperc egyszerű tevékenység, de −1 CÉ-t (vagy nagyobb hátrányt) ad, a célpont pedig 3 méterenként kap +1 VÉ módosítót (10 m helyett, lefelé kerekítve).