8. Lelki hatalom

8.1. A hatalom forrásai

Andevellir világában a lélek hatalmat hordoz, ami együttérzésen és egyetértésen alapuló kapcsolatokat teremthet a lelkek között, valamint átformálhatja az anyagokat. Ezekből a hatásokból sokféle praktika épül fel, a csodás sebkezeléstől egészen a lélek-szaggató kábításig.

A hatalom irányítását kellő elszántsággal bárki kitapasztalhatja, nincs szükség kivételes tehetségre, beavató rítusokra, drága felszerelésre vagy titkos varázsigék átadásra.

Az alapvető módszerek elsajátítását jelentősen gyorsíthatja egy tanítómester személyes útmutatása, később viszont mindenkit külön utakra visznek a lélek egyéni sajátosságai.

Legtöbb praktikát évekig tartó szorgalmas gyakorlással lehet elsajátítani, de bizonyos esetekben megrázó élmények, avatási szertartások vagy zarándoklatok is hozzájárulhatnak a fejlődéshez…

A kalandmester felkínálhat olyan kivételes helyzeteket, amelyek meggyorsíthatják valamilyen misztikus képesség megszerzését, de az ilyen fejlődés megterheli a lelket.

A saját lélekben lakozó hatalom szabad és közvetlen irányítása mellett fontosak a külső forrásokra támaszkodó képességek is: a papság az örök békességből lehívott égi hatalomra támaszkodik, a természeti szellemek bajnokai pedig a vadon hatalmából merítenek erőt.

Mindhárom forrás ugyanazokból az elemi hatásokból, ugyanolyan hatalomból építkezik; de az eltérő tudás és hozzáállás miatt mégis nagy különbség van például az egyszerű és sokoldalú gondolatátadás, a magasztos szentelés és a nyers vérpezsdítés között.

8.2. Mesterek és hagyományok

Aki hivatásként használja a lelki hatalmat, az leggyakrabban a közrendű szabadok közé tartozik; de bőven akadnak egyszerűbb, parasztok között élő figurák és nemesi rangot birtokló varázsló-mesterek is.

Nemesi családokban jellemző tendencia, hogy a fiúkat lovagi harcmodorra tanítják, lányokból pedig inkább papnőt vagy varázslónőt nevelnek. Ennek köszönhetően a lélek művelése inkább a nőkhöz kötődik (különösen nemesek között) és két-három varázslónőre jut egy varázsló.

A társadalom a papságot elkülönítve kezeli, más praktikák használatára pedig nemtől függetlenül a boszorkány és vajákos gyűjtőneveket használja. A papság (teljes népesség 1−2%-a) és a hivatásos boszorkányok (szintén 1−2%) mellett mindenfelé akadnak olyanok is, akik „csak úgy” kitapasztaltak egy vagy két praktikát (3−4% + 1%).

A „boszorkány” szó alapvetően egy semleges megnevezés, de megfelelő hanghordozással és jelzőkkel alkalmas a szitkozódásra is.

A boszorkányok között sokan a konkrétabb gyógyító, titoklátó, alakváltó stb. nevek használják; az elismert, lovagokkal egyenrangú mesterek pedig büszkén viselik a „varázsló” és „varázslónő” címeket.

A vadászok kalandjaiban elsősorban a szabályban leírt elterjedt képességek kapnak szerepet, amelyek annyira sokoldalúak és befogadhatóak, hogy még az eldugott falvakban sem okoznak meglepetést.

Ezeken túl tehetséges és tapasztalt mesterek külön utakon kialakíthatnak szokatlan képességeket is. Ezek egy-egy konkrét célra meglepően hatékonyak lehetnek és „jól mutatnak” a varázslói rang megszerzéséhez, de nem véletlen, hogy kevésbé elterjedtek az alapmódszereknél.

Némelyik szokatlan képességnek van neve, de még itt is változatos, hogy melyik mester milyen úton és milyen korlátokkal tudja elérni azt a hatást.

8.3. A hatalom használata

A praktikák előhívása és irányítása intenzív szellemi tevékenység (tehát például a részegség nehezíti), de még az összetettebb módszereket is lehet hosszú órákon át ismételgetni, dacolva a szellemi fáradtsággal.

A lelki hatalmat nem korlátozza a „mana költség” vagy „naponta használható varázslatok száma”.

Az összpontosított hatalom hófehér ködfoszlányok, lángok vagy szikrák formájában jelenik meg és fehér fénnyel világít. A megtisztító lángok, a varázsbotból előtörő lövések és a tomboló lidércek fényesen ragyognak, az átformálódó anyagokon gyertyányi fények táncolnak, a lelkeket összekötő finom kapcsolatoknak pedig nincs látható jele.

A lendületesen áramló lelki hatalom susog-süvít, fuvallatokat kelt és elsodorhat tárgyakat. A hatalom áramlását lelassítják és eltéríthetik az anyagi akadályok, azonban lassan és fokozatosan áthatol a tömör anyagokon is (így a csonttörések kezelhetőek a bőr felvágása nélkül).

A hatalom alkalmazásai négy típusba sorolhatóak nehézség szerint:

nehézség időigény feltételek
elhatározás 1 másodperc egyszerű tevékenység
összpontosítás [5-10] másodperc egybefüggő figyelem kell
nyugalom 1 perc figyelem kell, néhány pár másodperces szünet belefér
szertartás [5-10] perc

A gyorsított praktika képesség megfelezi egy praktika időigényeit. Átmeneti időigény esetén 10 másodperc felett lehet rövid szüneteket tartani.

Sok praktika fokozatosan kiteljesedő hatásokat fejt ki, így először az elhatározáshoz tartozó enyhe hatás jelenik meg, aztán az elért nehézségi szintek mindig lecserélik az előző szint hatásait.

Egyszerű helyzetben a figyelemre csak a merev arcvonások utalnak (csalással még az is elrejthető); zajban-zűrben viszont a módszerhez illő szavak és gesztusok használata nélkül ⅓ esély lenne a kudarcra.

A praktikák célpontját alapvetően 10 méteren belül lehet kijelölni a tekintetet fókuszálva, pár cm pontossággal. (Ehhez a távolhatás képesség +10 m hatótávot adhat.)

Ezen túl alkalmazóik önmagukra vagy megérintett célpontra is irányíthatják a praktikákat és ilyenkor egy fokozattal csökken a nehézség (tehát nagyjából nyolcadára csökken az időigény).

Ha egy praktikát eleve csak önmagára vagy kézrátétellel használhat birtokosa (sebkezelés, égi tudás, alakváltás stb.), akkor nyilván nem kell egy fokozattal csökkenteni a feltüntetett nehézséget.

Az érintést tenyérrel vagy ujjheggyel lehet végrehajtani. Ha a célpont ellenkezik és cselekvőképes, akkor csak 1 másodperces érintésre adódhat lehetőség és ahhoz is fegyvertelenül elért részsiker kell.

A lelki hatalom áramlását az akadályok lelassítják és eltérítik, így védelmet jelenthet már a célpontot eltakaró lomb, egy átlátszó vízréteg vagy a boszorkány szemeit bekötő kendő is. Ha a célpont előtt mozgó akadály van (például közelharcban feltartja egy ember), akkor hosszabb figyelem nem irányítható rá, de gyors elhatározással megcélozható.

A célpont ruházata és páncélja nem jelent védelmet a praktikákkal szemben, hiszen olyan közelről már a lelassított hatalom is áthatol az akadályon. (Ugyanígy egy levegőréteg sem jelent védelmet: valódi „érintés” helyett elég hüvelyknyi távolságig megközelíteni a célpontot.)

A célpont kijelölésére a mindenki számára elérhető tekintet és érintés mellett további lehetőségeket ad a familiáris és varázsbot képesség.

A megérzés, szent szózat, ítélkezés és ködhívás képességek célpontját nem a szokásos szabályok szerint kell kijelölni.