10. Égi hatalom

10.1. A társadalom alapköve

Andevellir vad világában biztos pontot jelent az örök békesség, ami az egekbe hívja és befogadja az elhunytak lelkeit. Ezt az egységes égi hatalmat a dalnokok a vakítóan ragyogó naphoz és a titkot rejtő csillagokhoz hasonlítják, hiszen csodálatos szépséget hordoz, de mégis dermesztően üres.

Az örök békesség magasztos kisugárzását az élő emberek is megtapasztalhatják, ha megtisztítják és kitárják a lelküket. A papság az egektől kapott higgadtsággal és bölcsességgel a társadalom megbízható, de rideg alapköveként szolgál.

A papság képességei lelki kapcsolatokat formálnak az örök békesség felé, amin keresztül előhívhatják és saját céljaikra irányíthatják az egek hatalmát; de eközben az ő lelküket is formálja a túlvilág kisugárzása.

A szent hatalmat értelmi alapon lehet előhívni, olyankor, amikor szükséges és indokolt a pap ismeretei alapján. A közvetlen lelki kapcsolatnak köszönhetően ez egy gördülékeny, intuitív dolog és formális érvelés helyett csupán őszinte meggyőződésre van szükség.

A papság az égi befolyásnak köszönhetően könnyebben tudja leküzdeni a testi kísértéseket, visszafogni az indulatokat és eltűrni a nélkülözést; de más szempontokból nem válnak se jobbá, se rosszabbá.

A papság körében a kicsapongás és kéjelgés nagy ritkaság; a büszkeség és a hidegvérű ármánykodás viszont elfajulhat…

Akik kapcsolatban állnak az egekkel, mind érzik és elismerik, hogy ugyanazt az egységes hatalmat hordozzák; azonban az égi harmónia szellemiségét számtalan néphagyomány, bölcseleti irányzat és próféta próbálja szavakba önteni és ezek nem alkotnak egységes egyházat.

A szócsaták mindennaposak, de ritkán fajulnak erőszakos térítéssé, így sok rivális hagyomány működhet egymás mellett.

A papság elsősorban az egyszerű népet tanítja engedelmességre, türelemre és tiszteletre; de vakmerően szembeszállnak az uralkodókkal is, ha kirívóan kegyetlen, megalázó vagy feslett viselkedést látnak.

Sok hagyományban őrzik az égbe szállt szentek emlékét és hozzájuk fohászkodnak; de olyan kultúrák is vannak, ahol a felmenőket, a napot és csillagokat, a hegyeket vagy az égi madarakat tisztelik. Ezeken felül jelentősek azok az irányzatok is, amelyek minden konkrét szimbólumot babonaságnak neveznek és az oszthatatlan égi hatalmat dicsőítik.

A jelentősebb papi irányzatokban egyenrangúnak tekintik a két nemet és enyhe létszámfölényben vannak a papnők; de gyakori, hogy egy-egy kolostorban csak férfiak vagy csak nők élnek. Legtöbb irányzat nem tiltja a papi házasságokat, de akik elmélyülten fürkészik az egek titkait, azok gyakran elkerülik az evilági kötöttségeket.

A szűkebb értelemben vett papok szolgálata egy-egy templomhoz kötődik, ahol dicsőítik az egeket, megemlékeznek a szentek tetteiről, végrehajtják az ünnepi ceremóniákat, megáldják az újszülötteket, összekötik a házasulók életét és búcsúztatják az elhunytakat.

Vidéken két-három falura jut egy fából ácsolt kápolna, apró kőtemplom vagy hasonló szent hely; városokban pedig gyönyörű műalkotásokkal díszített, égbe törő katedrálisok állnak, amelyeknek a főpapjai jelentős befolyással bírnak és gyakran előkelő családból származnak.

Aki a szép szóra nem hallgat, azt a harcos-papok szembesítik az egek magasztos hatalmával. Az ide sorolható paplovagok, szelleműzők és ítélkezők jellemzően a vadászok közé tartoznak, de háborúban is felbukkanhatnak.

Ezeken túl a papsághoz kötődik a művelődés is: jellemzően közülük kerülnek ki az írnokok, kódex-másolók, hivatalnokok, jogtudorok, tanítómesterek és különféle bölcselők. Ez azonban nem általános elvárás: a papság fele analfabéta és sok irányzatban hangsúlyozzák a személyes tapasztalat fontosságát az írott emlékekkel szemben.

Végül akadnak olyanok is, akik papi szolgálat helyett más hivatást űznek, de fiatalkori taníttatás, személyes kíváncsiság vagy sorscsapások (betegség, gyász, rabság stb.) hatására kitanulták a szentelést és esetleg más képességeket is.

Az égi hatalmat használó kalandozók vagy a harcos-papok közé sorolhatóak, vagy más hivatást egészítenek ki egy-két képességnyi papi tudással.

10.2. Megtisztító fény

A papság hatalmának a szembeötlő fele az, hogy előhívhatják és megoszthatják az egek hatalmát:

A szentelés képesség kivetíti és egy célpontra irányítja az egek magasztos, dermesztő kisugárzását, ami fokozatosan kiteljesedő hatásokat okoz:

• elhatározás után azonnal érezhetővé válik a hűvös fuvallat és megjelenik a célpontot beborító halovány sziporkázás (mintha vízcseppek csillognának, félhomályt ad);
• összpontosítással csillapítja a tomboló érzelmeket (düh, félelem, undor, gyász, vágy stb. tudatosan legyűrhetővé válik), megtöri a vérpezsdítés hatását, kiűzi a valamilyen lényt megszállva tartó lidércet, valamint harcban ±1 KÉ-t adhat a motivációitól függően;
• nyugalommal dermedt zsibbadásra cseréli a szenvedők fájdalmát, megöli a mulatságok hangulatát, valamint harcban ±3 KÉ-ig terjedő módosítót jelenthet motivációtól függően.

Az égi fénynek nem a mennyisége, hanem a tisztasága számít, így több szentelés hatásai nem adódnak össze.

A szentelés hatásai alapvetően [5-10] percig tartanak, de a betegek vagy a pap-növendékek órákon át őrizhetik lelkükben a pislákoló fényt.

A szentelés az égi madarakat megnyugtatja; más állatok pedig elkerülik, ha tehetik, de nem szoktak hevesen reagálni rá.

Az emberek megbecsülik és szépnek találják a szentelést alkalmazó templomi ünnepségeket, de kevesen akarnak annál sokkal gyakrabban érintkezni ezzel a kíméletlenül tiszta hatalommal.

Aki szembesül a túlvilág örökkévaló ürességével, az a küzdelemben a motivációktól függő előnyt vagy hátrányt kaphat:

• Aki érzelmeivel (félelem, undor stb.) dacolva teszi, amit tenni kell (mások védelmezése, megbecsült kötelesség teljesítése stb.), annak a halál-hideg hatalom megszilárdítja az akaratát és előnyt biztosít.
• Aki érzelmeket követ a harcban (felháborodás, vak gyűlölet stb.) vagy nem jelentős dologkért küzd (szegényes fizetségért, szórakozásból stb.), az elveszíti a lendületét és hátrányokat kap.
• Aki egyszerűen csak a túlélésért küzd (sarokba szorították, „hazai terepen” megtámadták), az nem kap módosítót.

Az egysíkú indulatok által uralt különös lények (például sok, de nem minden élőholt vagy lidérc) számára mindig hátrányt ad a szentelés; sőt, megeshet, hogy a kiteljesedő hatás megadja nekik az örök békességet.

Akit súlyos bűntudat terhel, azt a túlélésért való küzdelem közben is hátránnyal sújthatja az a tudat, hogy ő a tetteivel kiérdemelte a pusztulást.

A szentelés hatásai mindig a célpont értékítéletén múlnak (kalandozó esetén játékos meséli el őket), így az átlagos zsiványt lehúzza a gaztettek súlya, de a „szent” ügyért harcoló fanatikusok akár előnyt is élvezhetnek olyan kíméletlenül alapos mészárlás közben, amihez a dermesztő bizonyosság nélkül nem lett volna gyomruk.

A szentelésben képzett kalandozók elsődlegesen harcos-papként küzdenek, de ezen túl egy másodlagos szolgálatot elláthatnak alapszinten. Ezt a játékos a következő lehetőségek közül választhatja ki:

• A kalandozó türelmes aszkéta, aki a saját lélekre hívott szenteléssel jól bírja a nélkülözést és szenvedést.
• A kalandozó jólelkű ember, akinek van tapasztalata abban, hogy hogyan lehet aggódó, rettegő vagy gyászoló embereknek segíteni.
• A kalandozó tanult ember, aki tud írni-olvasni és ismeri a bölcseleti irányzatok jelentősebb tanításait.

Aki a papi szerep felvállalása helyett más hivatást űz, az általában nem választ másodlagos szolgálatot.

Nagyobb tudással az egek hatalma szétteríthető, hogy megszólítsa a feldühödött tömegeket vagy elriassza a szörnyek falkáit:

A szent szózat képesség (feltétel: szentelés) birtokosa tiszteletet parancsoló, higgadtságot adó égi hatalommal töltheti meg a beszédét vagy énekét. Ez egyszerű tevékenységnek minősül és 10 méteren belül mindenre szentelést irányít (változatlan sebességgel).

A szózat hatalma pislákoló fényként látható a sötétben (mintha mindenütt elszórt vízcseppek csillognának, félhomályt biztosít), minden irányban szétterjed (befordulhat a sarkokon, könnyen átjut a lombokon és páncélon stb.) és áthatolhat az akadályokon is (fal, ajtó, vízréteg stb.) is, de 1 cm tömör anyag megfelel 1 m levegőben való terjedésnek.

A hatótáv a hangerővel arányosan csökkenthető, a megtisztított terület pedig kézmozdulatokkal lekorlátozható egy kúpra (1 m pontossággal). Ha többen kórusban használják ezt a képességet, akkor az égi hatalom nagyobb területen terjed szét (+1 fő = +5 m hatótáv), de egy-egy célpontot nem sújt intenzívebb hatás.

Ez a képesség nem zárja ki a hazugságot, de csak olyan beszédet tölt meg égi hatalommal, amit a pap szükségesnek és fontosnak tart.

Erre épülő szokatlan képességek felszentelt hangszerrel (kürt, dob stb.) +20 m hatótávot adhatnak, templomtorony nagy harangjaival pedig akár több száz méterre is kivetíthetik a megtisztító fényt.

Az ítélkezők végzetes hatalmat hívnak le, közvetlenül az egekből:

Az ítélkezés képesség (feltétel: szentelés) birtokosa összpontosítva és fennhangon imádkozva pusztulást hívhat egy látható, egyértelműen felismerhető lény fejére. Ha az egek indokoltnak tartják a kérést és a célpont nem menekült fedett helyre, akkor az ima végén messze zengő robajjal lesújt egy égi hatalomból formált, vakítóan ragyogó villám.

A megítélt célpont testét hófehér, halálhideg máglya veszi körül, amelyek pár másodpercen belül felemészti a célpont testét (csak megfeketedett csontok és porladó hamvak maradnak) és elpusztítja (vagy egyes tanok szerint az egekbe emeli) a testben lakozó lelket is.

A fedett helyen (épületben, barlangban stb.) vagy arasznyi vízréteg alatt rejtőző célpontok ellen nem érkezik villám. Ezen túl a legalább [1-6] méter magas falhoz lapuló vagy legalább [1-6] méternyi lomb alatt lévő célpontok is megússzák, ahogy a villám ereje megakad felettük.

Az egek haragját pajzzsal vagy páncéllal nem lehet elhárítani; a villám célpontjával érintkező (birkózó stb.) lényekre nyugalommal előhívott szentelésnek megfelelő hatás irányul.

Az ítélkező az imájában összefoglalja és elméjében felidézi, hogy a célpont miért érdemel halált; az egekben nyugvó lelkek pedig az ítélkező ismeretei alapján döntenek arról, hogy adnak-e hatalmat (megtévesztő szándékot észlelik, jóhiszemű tévedéseket nem).

Aki ítélkezéshez nem ért, de szentelésben képzett és olyan célpontot talál, akit [5-10] perc elmélkedés után határozottan pusztulásra méltónak tart, az ⅙ eséllyel ihletet érez arra, hogy végrehajtsa az ítéletet és ezáltal ítélkezővé váljon.

Az aktív ítélkezők harcos-papként járják az országot, de náluk többen vannak az olyan figurák, akik egy-két helyzetben lehívták az egek ítéletét, de aztán nem keresnek újabb célpontokat.

A rút szörnyetegektől a főpapokig akármilyen lény felett lehet ítéletet mondani, amennyiben az súlyos gaztettet (gyilkosság, rablás, erőszak, kínzás stb.) követett el, épp gaztettekre készül (például faluba betörő fosztogató) vagy eredendően veszélyes (veszett vad, élőholt stb.).

Az égbe szállt lelkek nem törődnek világi alkukkal, még akkor sem, ha esküvel próbálnák megerősíteni őket; azonban nem szoktak olyanok ellen ítélni, akik jogos indokkal (például világi hatalmasságok törvényes parancsait végrehajtva), önvédelemből vagy harcosok ellen folytatott nyílt háborúskodásként alkalmaznak erőszakot.

Az égi ítéleteket a társadalom elfogadja, hiszen a holtak lelkeinél nincs józanabb vagy pártatlanabb bíró; a célpont rokonai, barátai és alattvalói azonban többnyire ellenszegülnek vagy bosszút forralnak.

A villám az ítélkező fegyverére is lehívható, ahol ragyogó pengévé dermed és már részsikerrel is elpusztítja a fegyveres támadások célpontjait. Az így lehívott hatalom akár egy órán át is megmaradhat, amíg az ítélkező kézben tartja a fegyvert és változatlanul szükségesnek érzi az ítéletet.

A villámhozó fegyver közelharcban +1 KÉ előnyt ad; de az égi fény távolsági támadás (például ragyogó csóvát húzó nyílvessző vagy elhajított fegyver) által is célba juttatható – ilyenkor találat után azonnal szétoszlik.

Aki ítélkezés és varázsbot képességet is birtokol, az a lehívott villámmal megtöltheti a varázsbotját, majd később elhasználhatja ezt egy olyan lövésre, amire +1 CÉ jár és már részsiker esetén is végzetes.

10.3. Égbe szállt tudás

A holtak tudása bensőséges kapcsolatban, ceremóniák nélkül is befogadható:

Az útmutatás képesség birtokosa otthonosan mozoghat bármilyen lakott vidéken, hiszen befogadhatja az elhunytak lélek-foszlányait és így [1-6] óra egybefüggő alvás után kölcsönkapja azt a tudást, ami évekkel-évtizedekkel korábban közismert volt az aktuális tartózkodási helyén.

Aki csak ilyen passzív, személyes útmutatást birtokol, az lehet megbecsült „szent ember”, de nem teljesít papi szolgálatot.

Az így kapott ismeretek néhány településre és a hozzájuk kötődő tájakra vonatkoznak; helyismeret és tájékozódás mellett megmutatják a hagyományokat, előítéleteket és megrázó múltbeli eseményeket is, továbbá minimális, tört nyelvtudást is biztosít.

A kölcsönvett tudás-foszlányok nagyságrendileg száz égbe szállt lélektől származhatnak; ez városokban az utolsó pár év haláleseteit jelenti, falvakban viszont több generáció emlékeit mossa össze.

A tudás-foszlányok közül csak azok lesznek értelmezhetőek, amelyeket az érintett lelkek nagy többsége birtokolt; így városban az előhívott tudás frissebb és nagyobb területre vonatkozik, azonban általában felszínesebb.

A szent emberek jellemzően öntudatlanul, alvás közben kapnak új ismereteket, de ha nem akarják megvárni az estét, akkor [1-6] óra nyugodt elmélkedéssel is lecserélhetik a lelkükben hordozott tudást.

Nagyobb tapasztalattal megválogatható az egekből előhívott tudás:

Az égi tudás képességsor (feltétel: útmutatás) birtokosa a helyhez kötött alapvető ismeretek helyett bármilyen szaktudást kiválaszthat és kölcsönvehet az örök békességből. Az idegen lélek-szilánkok befogadása a tudásszinttől függően egyre könnyebbé válik:

• égi tudás I: [1-6] óra alvás vagy elmélkedés ad 1 képességet;
• égi tudás II: szertartás ad 1 képességet;
• égi tudás III: összpontosítás ad 1 képességet; [1-6] óra alvással vagy elmélkedéssel pedig egyszerre két képesség is befogadható.

Aki tudatosan keres új képességeket, az először elbocsájt minden korábban befogadott égi tudást; megszakított alvás esetén viszont még elérhetőek az alvás előtt hordozott ismeretek.

Az égi tudás jelenlétét gyakran halovány fénykoszorú vagy glória jelzi, de ez tudatos döntéssel elrejthető.

Az égi tudás nem biztosíthat testi edzettséget (futás, fizikum, hadviselés), tartós kapcsolatokat (kutyák idomítása, familiáris), továbbá a vadon hatalmából származó illetve szokatlan képességeket.

A kiválasztott képességek feltételeit teljesíteni kell, de az égi tudás III adhat két egymásra épülő képességet. A szabályban felsorolt elterjedt képességeken túl egy-egy képességként választható például:

• olyan helyi ismeretek, amilyet az útmutatás képesség is ad;
• egy nyelv kissé régies, de elegáns használata („nyelveken szólás”);
• egy szakma (írnok, kocsis, pásztor, ács, hentes stb.) alapmódszerei;
• az égbe szállt hősök harci tapasztalatai (+2 KÉ, elszántság);
• a remetékhez vagy mártírokhoz méltó türelem és állhatatosság.

A kölcsönvett képességek használatához alkalmas felszerelés is kell; tehát például a lovagláshoz kötődő tudás fejlesztése csak annak segít, aki egy jobb, drágább lovat is tud keríteni.

A kölcsönvett lélek-foszlányok elbocsájtása után álom-szerűen elhalványulnak a használatukhoz kötődő tapasztalatok és nem lehet fenntartani a velük előhívott misztikus praktikákat.

A bűvöléssel keltett érzelmek, begyógyított sebek és hasonló megvalósult hatások megmaradnak; a varázsbot felavatása és a benne tárolt kölcsön-varázslat viszont elvész.

A ritka, de híres próféták szokatlan képességekkel csodálatosan sok égi tudást fogadhatnak a lelkükbe.

Az égi harmónia emberi lelkek összekötésére is felhasználható:

A lélekkötés képesség (feltétel: útmutatás és gondolatátadás) birtokosa közös nyugalommal összekötheti a lelkét egy vagy több megérintett személlyel. Erre a kapcsolatra összpontosítva bármelyik tag küldhet szavakba foglalt gondolati üzenetet a teljes csoportnak.

Egy személy egyszerre egy csoporthoz tartozhat, így aki belép egy új csoportba, az elveszíti a korábbi kapcsolatát; egy csoportot bármelyik lélekkötésben képzett tag bővíthet új emberek befogadásával. Ezen a tudásszinten legfeljebb 5−10 fős csoportok formálhatóak; szokatlan képességgel formálható kiterjedtebb kapcsolat.

Aki elalszik, elájul, meghal vagy a kapcsolat eltaszítására összpontosít, az [5-10] másodperc késleltetéssel kikerül a csoportból. (Halál esetén a többieket megérinti a túlvilág szele; egyébként nem észlelhető a távozás.) Ha a csoportban nem marad lélekkötésben képzett személy, akkor feloszlik (amit megérez mindenki).

Aki lélekkötés és szentelés képességet is birtokol, az irányíthat szentelést egyszerre a teljes csoportjára.

Ez a praktika az egységes égi harmónia segítségével köti össze az embereket; de szokatlan képességekkel enélkül is megoldható a távoli kapcsolattartás.